Kereskedelem a trenddel

Ekkor tudhatjuk meg, hogy a piackutatók megállapításai szerint, milyen elmozdulások történtek a kereskedelemben az előző évhez képest.

Hagyományosan a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában megrendezésre került szakmai találkozón a Nielsen és a GfK piackutató cégek vezetői számoltak be arról, hogy milyen tendenciák jellemezték ban a hazai FMCG-piacot, a kereskedőket, a kategóriákat, a márkákat és a fogyasztói elvárásokat. Hermann Zsuzsanna, a Trade magazin főszerkesztőjének köszöntőjét követően Kozák Ákos, a GfK ügyvezető igazgatója, korábban be nem mutatott formában a fogyasztás kereskedelem a trenddel sajátosságainak kérdéseiről beszélt.

A hely szelleme a fogyasztásban Szűcs-Villányi Ágnes értékesítési vezető Nielsen Beszámolójában hangsúlyozta, hogy Magyarország 93 ezer km²-nyi területén nem lehet a klasszikus értelemben vett térbeli különbségekről beszélni. A Magyar Fogyasztó Riport legfrissebb adatait kereskedelem a trenddel véve mutatott rá a hazai fogyasztás tereire, a térbeliség és a vásárlás viszonyának változásaira az elmúlt 30 évben. Arra kereste a válaszokat, hogy hol érdemes ma boltot üzemeltetni, és bemutatta, hogyan változott a lokális és kereskedelem a trenddel modern kereskedelem viszonya az elmúlt időszakban.

A hatékony média gazdaság elmossa a lokalitás fontosságát, a digitális média pedig ignorálja azt.

A virtuális tér és annak társadalomszervező ereje kevés figyelmet kap. Összességében elmondható, hogy a térbeliség fogalma nem merül ki a földrajzi jelentésben. Nem feltétlen fizikai teret, és nem szükségszerűen adminisztratív kereteket jelent. Egy ország, egy szám?

E-kereskedelem: Jelentése – és a legfrissebb trendek ()

A GfK oldaláról Kui János, a piackutató cég senior product consultant munkatársa folytatta a fogyasztók elemzését. Részletesen bemutatva az egy főre jutó elkölthető jövedelmet alapul vevő, vásárlóerő-index 42 európai országot vizsgáló különbségeit. Magyarország a második harmadban szerepel vásárlóerőt tekintve. Az egy főre jutó éves vásárlóerő euró, melynek több mint a felét költjük élelmiszerre. Az országon belül Komárom-Esztergom megye fejlődött a legdinamikusabban, és ez az arány Somogy megyében volt a legalacsonyabb az elmúlt időszakban — mutatta be eredményeiket Kui János.

A GfK, a kiskereskedelmi vásárlóerőt kereskedelem a trenddel bontotta 16 főbb termékcsoportra.

Az élelmiszer-költéseket vizsgálva az adatokból jól megfigyelhető, hogy a magasabb költés nem a fővárosban történik, tehát a magasabb jövedelműek arányosan nem költenek többet élelmiszerre. Ezek az adatok nagyon komoly visszajelzést adhatnak az értékesítés tervezésénél és érdemes lehet összehasonlítani az egyes területeket.

Az adatok felhasználásával kideríthető, hogy az adott területben mekkora az elméleti potenciál és azt mennyire használja ki a vállalat — állapította meg a szakember. Ismerd meg a fogyasztódat Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen értékesítési vezetője összefoglalójában kiemelte, hogy a — közötti időszakot tekintve nem lettünk radikálisan optimistábbak. Jól látható egy egyenletes kereskedelem a trenddel a fogyasztói bizalmi indexben, és a vásárlási hajlandóság a tavalyi évhez Q4 képest stabilizálódott.

Magyarország, növekedés tekintetében a negyedik helyen áll értékben hoz viszonyítva.

• Magazin: Kereskedelmi trendek piackutatói szemmel | Trade magazin
• Durva trendek jönnek az online kereskedelemben
• Aki nem képes lépést tartani a trendekkel, az bizony becsődöl.
• as Big Data trendek az e-kereskedelemben – Kosárértémagyarosan.hu

A nagy szervezett kereskedelem nm feletti üzletek aránya kismértékben csökkent, emellett a diszkontok fontossága növekedett, de nem nagymértékben, és emellett a vegyiáru-üzletek esetében is növekedés tapasztalható. Emellett kiemelt jelentőséggel bírnak a vásárlás minőségét befolyásoló tényezők, mint a kényelem, a jó ár-érték arány vagy a széles termékválaszték. A vásárlók befolyásolásában a színek és a formák sokkal hangsúlyosabbak, mint a szavak — tájékoztatott Szűcs-Villányi Ágnes.

Kapcsolódó cikkeink

Jól kimutatható, hogy egy vásárlás során átlagosan 10 szó elolvasására és feldolgozására vagyunk képesek egy kommunikációs eszközön. Kiemelten fontos eredmény, hogy az üzletekben eltöltött időt tekintve 20 perc után csökkenni kezd a fogyasztók figyelme, ennyi idő áll rendelkezésre, hogy megszólítsuk őket.

A másodlagos kihelyezések továbbra is kiemelt szerepet játszanak az értékesítésben, de kereskedelem a trenddel megtalálni a jó helyeket az áruházakon belül.

A nemi különbségeket figyelembe véve megállapítható, hogy a férfiak gyorsabban haladnak végig a vásárláson, de kétszer annyi időt töltenek az alkoholrészlegnél.

A nőkre inkább az jellemző, hogy gyorsan tovább haladnak a bejárati és az akciós részen, de többet időznek a tejtermékeknél. A kommunikációs eszközök vizsgálatának eredményei azt mutatják, hogy százból négy POS-anyagot észlelnek mindössze a fogyasztók és ebből 1,6 másodpercig tudnak rá fókuszálni.

A Nielsen vizsgálataiból egyértelműen kiderül, hogy a fogyasztók legjobban a termékcsomagoláson elhelyezett arcképre tudnak koncentrálni, az arc és a szem, amit a leghamarabb észrevesznek. Az egyszerű üzenet mellett azonban az árkommunikáció is elengedhetetlen — mutatott rá a legfontosabb megállapításokra a piackutató szakember. Egyre több a lehetőség az online kereskedelemben A délután záró prezentációjában Homonnai Balázs, a Nielsen kereskedelmi kutatásokért felelős vezetője kereskedelem a trenddel össze, hol tart ma az online vásárlás a vásárlói visszajelzésekre épített kutatásaik alapján.

Megfigyelhető, hogy az online vásárlók aránya szignifikánsan nőtt. Online vásárlónak tekintjük azt, aki már legalább egyszer kipróbálta az online vásárlást, tehát nem a rendszeres vásárlókról beszélünk — hangsúlyozta Homonnai Balázs. A nők aránya kicsivel magasabb, mint a férfiaké, és az Y-generáció körében a legelterjedtebb. A vásárlás területét tekintve a középső régióban és Észak- Nyugat-Magyarországon a legnépszerűbb az online kereskedelem.

Durva trendek jönnek az online kereskedelemben

Az online kereskedők elsődleges célcsoportját a Budapesten és környékén élő, magas iskolai végzettségű 30—39 év közötti nők jelentik. Megállapítható, hogy a vásárlást megelőzően tízből öt vásárló a termékinformációk miatt felkeresi a kereskedők weboldalát. A kutatási adatokból egyértelműen kiderül, hogy a fogyasztók elsősorban a ruházati termékeket, színház és mozijegyeket és a kozmetikumokat vásárolják.