Opció konstruktor
Először is szeretném leszögezni, hogy nem attól lesz valami objektum-orientált, mert vannak csináltunk egy adatbazis szeretjük a magyar elnevezéseket, ugye? What is class?
Baby don't hurt me Az objektumorientált programozásban az osztályt úgy kell elképzelni, mint egy öntőformát, egy tervet, ami tervnek a megvalósítása lesz az osztály egy példánya, ami egy objektum. Más módon közvetlenül az osztályra nem lehet hivatkozni, csak annak statikus elemeire, de erről picit opció konstruktor.
Példányváltozók Ha már van egy objektumunk, opció konstruktor annak lehetnek tulajdonságai is, amik az adott példányra jellemzőek. Viszont az nem szép gyakorlat, ha az objektumok változóinak csak így adunk értéket, mivel később rengeteg lesz belőlük és ha valahol elírás van, ember legyen a talpán aki megtalálja, hogy hol is változott az értéke. Mi az a static?
Az előbbi példában lehetett találni egy kulcsszót, amiről nem esett szó, ez pedig a static. A statikus változók és függvények akkor is rendelkezésre állnak, ha az osztályt előtte nem példányosítottuk és be is töltődnek a memóriába, ezáltal óvatosan kell velük bánni. Access modifiers Az imént szóba került, hogy ajánlott meggátolni azt, hogy az osztályunk értékeit kívülről piszkálják.
Ennek az orvoslására vannak az ún. A harmadik opció pedig a opció konstruktor, amikor csak az osztály és az abból származtatott osztályok képesek hozzáférni az adott változóhoz.
Az access modifierek opció konstruktor is érvényesek, azok meghívását gátolhatják. Ahhoz, hogy az osztály elemei kívülről is elérhetőek legyenek alkalmazunk public setter és getter metódusokat, amikben pl.
Első nekifutásra ennyire futotta, a következő körben belenyalunk az absztrakt osztályok és interfészek világába, na meg megnézzük, hogy mégis mit lehet ezekkel az objektumokkal kezdeni.